1 2 3 4 5 6 7

Új köntöst kap Velence-telep

Andrássy Balázs meghatottan koszorúzta meg a nagyapja emlékére állított táblát. A szimbolikus jelenetsor ezúttal sokkal többet jelentett, mint egyébként bármikor. A Marschalkó Béla által tervezett egykori gyári kolónia ugyanis fontos mérföldkőhöz érkezett. Állami és uniós forrásokat felhasználva ugyanis a helyi önkormányzat több mint félmilliárd forintot költhet a Velence-telepi rekonstrukcióra. Az 1925-ben átadott – nem mellékesen műemlékvédelem alatt álló – ingatlanok új köntöst kapnak, és belülről is megszépülnek. Jelenleg az egyik ózdi roma szegregátumként tartják számon ezt a részt, de a város szándéka szerint rövidesen ismét vonzó, családi házas övezet válhat belőle.

Andrássy Balázs meghatottan koszorúzta meg a nagyapja emlékére állított táblát.- Meghatottan álltam a tábla előtt, és a terveket hallgatva is örül a szívem – árulta el kérdésünkre Andrássy Balázs, a Velence-telepet tervező Marschalkó Béla unokája. – Bevallom őszintén, nagyon sokáig csak fényképekről ismertem nagyapám egyik legjelentősebb művét, személyesen csupán két esztendővel ezelőtt jártam itt először. Az akkori benyomásaim egyáltalán nem voltak kedvezőek, ám azóta nagyon sok minden változott. Látszik, hogy a város és a Türr István Képző és Kutató Intézet milyen komolyan foglalkozik az itt élő emberekkel. Annak pedig kimondottan örülök, hogy az önkormányzat nem hagyja, hogy az enyészet martalékává váljanak ezek a gyönyörű, egyedi tervezésű házak.

Andrássy Balázs szerint semmihez sem fogható hangulata van a telepnek, amely a felújításnak köszönhetően ismét a régi fényében csilloghat. Az egyébként szintén építész Marschalkó-leszármazott büszke volt arra, hogy a kilencven évvel ezelőtt átadott házak még ma is állják a sarat.

- Ezek az épületek nyilván az akkori kor követelményeire voltak tervezve – folytatta Andrássy Balázs. – Azóta rengeteg víz lefolyt már a Sóhajok Hídja alatt futó Hangony-patakon, de a házak még mindig állnak. A belső felszereltségen azonban mindenképpen változtatni kell, és az energetikai szempontból lényeges fejlesztéseket is érdemes végrehajtani. Nagyapám annak idején semmi elismerést nem kapott az életműve kapcsán, sőt a kommunista rezsim még a nyugdíját is megvonta. Évtizedekkel később azonban úgy látom: az ózdi közösség így próbálja meg kifejezni a háláját, ami számomra és az egész család számára rendkívül megható. Bízom benne, hogy néhány hónap múlva már ismét egy modern telep tárul majd elénk, én pedig – ha hívnak – akkor természetesen ismét eljövök megnézni. Jól eső érzés, hogy Marschalkó Béla jóvoltából része lehetünk az ózdi várostörténelemnek, ami közel egy évszázad távlatából is nagy dolognak tartok.